Rasszista lakáshirdetés

2005. július 11-én egy internetes oldalon a következõ hirdetés jelent meg: "Óbudai zöldövezeti környezetben, 50 négyzetméteres, másfél szobás új lakás kiadó. A ház 2002-ben épült, 300 négyszögöles telken található, a lakás kertkapcsolatos, bútor nélküli. Kizáró ok: állat és színesbõrû." A hirdetést egy ingatlanközvetítéssel foglalkozó cég jelentette meg, és az egyik országos tévécsatorna újságírói figyeltek fel rá. A cég ellen közérdekû igényérvényesítés keretében keresetet nyújtottunk be a bírósághoz az egyenlõ bánásmód megsértése miatt.

A hirdetés kapcsán az egyik kereskedelmi televízió híradója megkereste a céget, amelynek munkatársa készségesen magyarázta el, mire gondoltak, amikor a hirdetést szövegezték. Mint kiderült, "kínaiakat" vagy a "négereket" értenek azon "színesbõrûek" alatt, akiknek a jelentkezése - az állatokéval egyetemben - nem kívánatos. "Megnyugtató" volt ugyanakkor hallani, hogy a romákról nem gondol rosszat a cég, ezúttal számukra nyitva az ajtó. "A romák között lehet olyan is, aki teljes mértékben elfogadható. Tehát ha a színes bõrût megjelöljük, akkor a külföldi színes bõrûekre utalunk ezzel"¹ - magyarázta a közvetítõ hölgy.

Mivel az Egyenlõ bánásmódról szóló törvény (továbbiakban Ebktv.)² szerint bizonyos esetekben társadalmi szervezetek is nyújthatnak be keresetet az egyenlõ bánásmód megsértése miatt, a szóban forgó ügyben élni kívántunk e lehetõséggel. A nyílt rasszizmus ilyen mértékû megjelenése mellett nem mehettünk el ugyanis szó nélkül. A törvény pontosan úgy fogalmaz, hogy az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság elõtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat a társadalmi és érdekképviseleti szervezet, ha az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.³ Ez azt jelenti, hogy abban az esetben is lehetõség nyílik a hátrányos megkülönböztetés ellen bíróság elõtt fellépni, ha nincs konkrét panaszosa egy esetnek, amely során azonban sérelem ért egy körülhatárolható, és a jogszabályban nevesített kisebbségi csoportot. Az Ebktv. szerint közérdekû igényérvényesítéssel azon társadalmi szervezetek élhetnek, amelyek alapszabályában rögzítve van a hátrányos helyzetû csoportok esélyegyenlõségének az elõsegítése, vagy az emberi és állampolgári jogok védelme.⁴

Mivel álláspontunk szerint a hirdetés szövege egyértelmû volt a tekintetben, hogy a cég nyíltan diszkriminálni kívánja a színes bõrûeket, nem kérdés az sem, hogy a hirdetés közzétételével megsértették az egyenlõ bánásmód követelményét, és nem utolsósorban mindazon színes bõrû személy emberi méltóságát, aki olvashatta e kitételt.

Az Ebktv. szerint abban az esetben beszélhetünk közvetlen hátrányos megkülönböztetésrõl,⁵ ha valakit bármely, a törvényben felsorolt tulajdonsága miatt kedvezõtlenebb bánásmódban részesítenek, mint a vele összehasonlítható helyzetben lévõ más személyeket. A hirdetésbõl egyértelmûen kiderül, hogy aki sötétebb bõrû (fõként, ha külföldi), az nem veheti ki az óbudai lakást, még akkor sem, ha ki tudná fizetni a havi százhúszezer forintot, szemben a "fehér bõrû" jelentkezõkkel.

A törvény személyi hatálya kiterjed mindenkire, aki elõre meg nem határozott személyek részére ajánlatot tesz, vagy ajánlattételre felhív.⁶ Az ajánlat olyan megállapodást kezdeményezõ nyilatkozat, amely a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.)⁷ szerint lényegesnek tekintett szerzõdéses elemeket tartalmaz, és egyértelmûen kitûnik belõle, hogy az abban foglaltak ügyletkötési akaratot tükröznek. A bérleti szerzõdés⁸ két legfontosabb eleme, hogy a bérbeadó köteles a dolgot (jelen esetben ingatlant) idõlegesen a bérlõ használatába adni, a bérlõ pedig bért fizetni. Az ingatlanközvetítõ által feladott hirdetésben a bérleti jogviszonyra vonatkozó legszükségesebb szerzõdéses elemek szerepelnek, hiszen tudjuk, hogy egy óbudai ötven négyzetméteres másfél szobás lakást kívánnak bérbe adni, százhúszezer forint havi bérleti díj ellenében. A társaság tehát szerzõdés kötésére tett ajánlatot, elõre meg nem határozott személyek számára, hiszen az általa "színesbõrûként" megjelöltek kivételével bárki jelentkezhet bérlõnek, feltéve, hogy nem tart állatot.

2005. október 24-én a Másság Alapítvány⁹ mint felperes keresetet nyújtott be a cég ellen a Fõvárosi Bírósághoz. Ebben kértük annak megállapítását, hogy az alperes azon magatartásával, amellyel az általa feladott hirdetésben kizárta az általa színesbõrûként aposztrofált személyeket a lehetséges bérlõk körébõl, velük szemben közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott, és megsértette az egyenlõ bánásmód követelményét. Kértük a bíróságtól azt is, hogy tiltsa el az alperest a további jogsértéstõl, és szabjon ki vele szemben ötszázezer forint közérdekû bírságot. A közérdekû bírság megállapítására a Ptk. rendelkezése szerint abban az esetben van lehetõség, ha a kártérítésként megítélhetõ összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyával.¹⁰ Az Ebktv. alapján közérdekû igényérvényesítés körében indult eljárásokban azonban egy érdekes helyzet áll elõ. A törvény úgy fogalmaz, hogy az ilyen jellegû ügyekben megítélt "kártérítés, illetve közérdekû bírság" a központi költségvetést illeti.¹¹ Számunkra nem világos azonban a jogalkotónak a kártérítésre vonatkozó utalása, hiszen az eljárást kezdeményezõ társadalmi szervezet közvetlenül nem károsultja az adott ügynek, így szerintünk kártérítési igényt sem terjeszthet elõ. E gondolat jegyében mi kizárólag a közérdekû bírság intézményét látjuk a gyakorlatban alkalmazhatónak, így ez esetben is erre vonatkozóan terjesztettünk elõ igényt. Pernyertesség esetén egyébként a központi költségvetésbe befolyó bírság összegét az államnak a törvény rendelkezése alapján a diszkrimináció csökkentését célzó intézkedésekre kell fordítania.

Az ügy felvet még egy gondolatot. Valószínûnek látszik, hogy az ingatlanközvetítõ cég nem maga találta ki, milyen szempontok szerint történjen a lehetséges bérlõk körének szûkítése. Nekik ugyanis a tulajdonos által megadott feltételek szerint kell eljárniuk és a potenciális albérlõt megtalálniuk. Ugyanakkor a hirdetést õk szövegezték és tették közzé a honlapjukon. Álláspontunk szerint felelõsségük attól a pillanattól eredeztethetõ, amikor nem tagadták meg a tulajdonos kérését, hogy a jogellenes, az emberi méltóságot és a jó ízlést is sértõ mondatot a hirdetésbe betegyék. Tudjuk, hogy az albérletpiacon minden tulajdonos alaposan megnézi, kit enged be lakásába, kinek engedi át tulajdona használatát, és ezen egyéni mérlegelések között a potenciális bérlõ bõrszíne, etnikai hovatartozása a legtöbbször megjelenik. A jelenség sajnálatos, azonban úgy gondoljuk, hogy a társadalmi közgondolkodást, az emberekben élõ félelmeket, sztereotípiákat elsõsorban nem perekkel lehet megváltoztatni, megszüntetni. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni amellett, ha valaki nyíltan is közzéteszi, hirdeti, hogy õ bizony rasszista alapon válogatja meg, kivel köt bérleti szerzõdést.

Az eljárásban tárgyalás kitûzésére még nem került sor, és egyelõre az alperes cég vélekedését sem ismerjük. Az Alapítványt dr. Muhi Erika ügyvéd képviseli.

Jegyzetek

1 Részletek az RTL Klub televízió 2005. július 21-i Híradójában elhangzott interjúból.

2 2003. évi CXXV. törvény az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról, továbbiakban Ebktv.

3 Ebktv. 20. § (1) - (2). Közérdekû igényérvényesítéssel élhet még a társadalmi szervezeteken kívül az ügyész, és az Egyenlõ Bánásmód Hatóság.

4 Ebktv. 3. § e).

5 Az Ebktv. 8. § szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minõsül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme; b) faji hovatartozása; c) bõrszíne; d) nemzetiség; e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása; f) anyanyelve; g) fogyatékossága; h) egészségi állapota; i) vallási vagy világnézeti meggyõzõdése; j) politikai vagy más véleménye; k) családi állapota; l) anyasága (terhessége) vagy apasága; m) szexuális irányultsága; n) nemi identitása; o) életkora; p) társadalmi származása; q) vagyoni helyzete; r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidõs jellege, illetve határozott idõtartama; s) érdekképviselethez való tartozása; t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzõje (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levõ személyhez vagy csoporthoz képest kedvezõtlenebb bánásmódban.

6 Ebktv. 5. § a) pont.

7 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrõl.

8 Ptk. 423. §.

9 A NEKI-t a Másság Alapítvány mûködteti, mint jogi személy.

10 Ptk. 84. § (2) bekezdés.

11 Ebktv. 20. § (2) bekezdés.