December 10-én, szombaton az Emberi Jogok Világnapja alkalmából nagyszabású rendezvénysorozat lesz a Gödör Klubban. Számos hazai civil szervezet mellett a NEKI is képviselteti magát a rendezvényen. Egyrészt 16 órától saját standdal várjuk az érdeklődőket, akik megismerhetik munkánkat, kiadványainkat és beszélgethetnek munkatársunkkal is. Emellett pedig más szervezetekkel együtt részt veszünk  a 19.30-tól kezdődő "Emberi jogi évértékelő civil szemmel" című beszélgetésen is, amelyet Mészáros Antónia fog moderálni.

Este 21.30-tól ingyenes koncertek lesznek a Gödörben a Romano Drommal, Mantra Porno-val, Anima Sound Systemmel, amelyet hajnalig tartó mulatság követ Dj Baxtalo-val.

A teljes program a Gödör Klub honlapján tekinthető meg: http://www.godorklub.hu/ajanlo/4047

Az esemény Facebook oldala: www.facebook.com/emberijogivilagnap

Várunk mindenkit szeretettel!

A Duna Tv Munka-társ című műsora a munkaügyi diszkrimináció témájáról készített összeállítást, amelyben bemutatták a NEKI ezzel kapcsolatos tevékenységét is. Az alábbi képre kattintva megtekinthető az összeállítás, irodánk és munkánk bemutatása 1:07-től kezdődik.

(A Duna Tv hivatkozott műsora nem támogatja a beágyazást, ezért azt honlapunkról nem lehet megnézni. A video megtekintéséhez Windows Media Player plugin lehet szükséges)

A bizottság ezen az ülésén tárgyalta meg a „Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási és Roma Stratégiát". A bizottsági ülés mottója talán Balog Zoltán válasza lehetne – Szabó Tímea képviselőnőnek, aki fájó hiánynak nevezte az emberi jogi megközelítés hiányát az anyagból – mely szerint „emberi jogokat védeni sokkal könnyebb, mint házat építeni”.

Igaz ugyan, hogy az Európai Bizottság közleménye a nemzeti romaintegrációs stratégiákról kimondja, hogy először is a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a romákat ne érje hátrányos megkülönböztetés, a többi uniós polgárral egyenlő elbánásban részesüljenek. E nélkül ugyanis lehetetlen bármilyen mégoly jó szándékú programot is megvalósítani, ugyanis a romák életének valamennyi területén tetten érhető a diszkrimináció, beszéljünk akár az oktatásról, a lakhatásról, a foglalkoztatásról vagy az egészségügyről, amelyek a magyar stratégia prioritásai is.

Mindez azonban hiányzik a magyar kormány anyagából. A felzárkóztatási politika intézményi hátterénél ugyan megemlítik az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, és mint az esélyegyenlőségi politika kiemelkedő jelentőségű szereplőjét, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. Az önálló biztosi intézmény 2012 januárjával, az új alaptörvény hatályba lépésével megszűnik, így ezt ezen a szinten említeni minimum cinizmusnak nevezhető.

A civil szervezetek vonatkozásában pedig csak a roma szervezeteket tartja említésre érdemesnek az anyag az integráció és felzárkóztatás elősegítésében.

A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletével fejenként 150 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte annak az edzőteremnek a működtetőjét, amelynek képviselője még 2009. áprilisában megtagadta két roma fiatalember belépését. Az eljárás során a jogi képviseletet a NEKI által megbízott dr. Bihary László ügyvéd látta el.

A roma származású B. István, és sógora 2009 novemberében tért be egy Borsod megyei település egyik kondicionáló termébe. A bejáratnál a tulajdonos fogadta őket, akitől napi jegyet szerettek volna vásárolni. Kérésükre azt az információt kapták, hogy a termet csak azok használhatják, akiket egy klubtag beajánlott. A roma fiatalemberek erre egy ismerősükre hivatkoztak, aki rendszeresen jár edzeni az említett terembe, és akinek az ajánlására jöttek ők is. A tulajdonos azonban erre azt közölte, hogy havi bérletet kell venniük. B. István és sógora erre is hajlandóak lettek volna, ám ekkor kiderült, hogy a havi jegy „elfogyott”, majd jött az újabb kifogás:” tulajdonképpen ez egy zárt klub, ahova akárki nem járhat”.

Az ügyben első lépésként az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultunk, amely megállapította, hogy az üzemeltető megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, ezért kötelezte őt 200 000 forint bírság megfizetésére. Mivel ügyfeleinket a történtek rendkívül megviselték (mindketten jól szituált, saját vállalkozást üzemeltető fiatalemberek), a hatósági eljárást követően bíróság előtt terjesztettünk elő nevükben kártérítés iránti igényt.

Az elsőfokú bíróság az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntésével ellenkező megállapításra jutott, álláspontja szerint a belépés megtagadása és a felperesek roma származása közötti ok-okozati összefüggést nem sikerült bizonyítanunk. A bíróság keresetünket elutasító döntése ellen fellebbezéssel éltünk, mivel álláspontunk szerint annak indokolása és jogi okfejtése ellentétes volt az Egyenlő bánásmódról szóló törvény bizonyításra vonatkozó szabályaival. A diszkriminációra hivatkozó félnek ugyanis a törvény szerint nem kell ok – okozati összefüggést bizonyítania, az alperesnek kellett volna azt alátámasztania, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, azaz, a roma fiatalembereket nem diszkriminálta.

A másodfokon eljáró ítélőtábla osztotta jogi érvelésünket, és megállapította, hogy az alperes nem tett eleget a rá háruló bizonyítási kötelezettségnek. Az üzemeltető egyébként a bírósági eljárás során arra hivatkozott többek között, hogy azért nem engedte be ügyfeleinket, mert egyrészt nem volt ajánlásuk, másrészt a terem abban a pillanatban túlzsúfolt volt. A zsúfoltsággal kapcsolatos érvet a bíróság nem látta bizonyítottnak, az ajánlásra vonatkozóan pedig kifejtette, hogy „a vállalkozás üzleti jellege miatt az alperes nem köthette ajánlásokhoz a terem használatát”. A bíróság kifejtette, hogy „az alperes által tanúsított eljárás, amellyel megakadályozta, hogy a felperesek a nyilvános edzőterem szolgáltatásait igénybe vegyék, az etnikai diszkriminációtól függetlenül is sértette a felperesek emberi méltóságát.”

2011. október 14-én este Olaszliszkán fáklyás felvonulással emlékeztek Szögi Lajos tanárra, halálának ötödik évfordulóján a Jobbik Magyarországért Mozgalom szervezte rendezvényen. A megemlékezés kapcsán az Új Magyar Gárda zászló alatt, alakzatban állva, vezényszavakra akart koszorúzni, a rendőrség azonban megakadályozta ezt, és igazoltatta őket, miközben a mintegy 200 jobbikos, árpádsávos lobogót tartó résztvevőt két oldalról rendőrségi sorfallal körbevették. Az eseményen készült fotók egyikén a résztvevők között feltűnik egy Hitlernek öltözött figura is.
A rendőrség hangosbeszélőn tájékoztatta az igazoltatottakat, hogy szabálysértési eljárás indul ellenük, és egyben felszólította őket, hogy amennyiben továbbra is alakzatban és vezényszóra haladnak, nem pedig a megemlékezéshez méltóan viselkednek, előállítják őket a sárospataki rendőrkapitányságra.
Egyedné Novodonszki Éva, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a rendőri intézkedés során 32 embert igazoltattak, akikkel szemben szabálysértési feljelentést tesznek feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel miatt.
A NEKI álláspontja szerint ugyanakkor felmerül a gyanúja annak is, hogy a megemlékezésre szervezett gárdista akció szervezője azzal, hogy a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vett részt, megvalósította az egyesülési joggal való visszaélés vétségét is. Ugyanez igaz a résztvevőkre is, hiszen a Btk. vonatkozó rendelkezése szerint, aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétséget követ el, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A NEKI szerint a rendőrségnek azt is vizsgálnia kell, vajon a „Hitler ruhába” öltözött személy ruháján volt-e nyilaskereszt vagy SS jelvény, ez esetben ugyanis megvalósulhatott a tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétsége is.

A fentiek kapcsán a NEKI levélben kereste meg a rendőrkapitányság vezetőjét, hogy tájékoztatást kérjen, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a gárdista akció kapcsán a fent már kifejtett, a Büntető törvénykönyv rendelkezéseibe ütköző cselekmények is megvalósulhattak.